A Biharugrai-halastavak, Békés megye északkeleti sarkában elhelyezkedő, mesterségesen kialakított halastórendszer, mely területileg két, jól elkülöníthető – a biharugrai és a begécsi – egységből áll. A tavak 1927 hektáros területükkel Magyarország második legnagyobb halastórendszerét alkotják. A Biharugrai Halgazdaság kft ebből jelenleg 870 ha-on folytat haltermelést.
A Biharugrai Halgazdaság 2011-ben történt tulajdonosváltását követően, mintegy 850 ha-on a halgazdálkodás egy korszerű, a környezetével harmonikus viszonyban lévő technológia bevezetésével új lendületet kapott.
Az évszázados múlttal rendelkező Biharugrai Halgazdaság küldetése, hogy gazdálkodása során a természeti erőforrások megújításán alapuló technológiával minőségi haltermékeket állítson elő, miközben munkahelyek teremtésével törekszik a térség gazdasági fejlődésének előmozdítására.
„A tógazdaság a századforduló első évtizedében kezdődött ( az 1900-as évek elején). …ez nemcsak a falut, hanem az egész tájat megváltoztatta. Egyrészt a vezetők hozzáértése…főként azonban a nép szorgalma és a fejlődés törvénye ide vonzotta a szomszéd falvak területéből is azokat a részeket, amelyek összefüggő egésszé kívánkoztak…a tavat és környékét Corchus Zoltán, a Rákos-patakon levő vízimalom s negyven holdnyi kertészet tulajdonosa vásárolta meg, mint vadsziket. A birtok legrosszabb sziki legelőjéből lett a Tógazdaság, ami szinte máról holnapra megváltoztatta az egész táj jellegét és képét, flóráját, tenyészetét, madárvilágát. De még tán az időjárást is, hiszen az ilyen nagy területű víztükör fölött már szinte érezhető a felhősödés vonzása és képződése.S mára….már három szomszédos falut: Harsányt, Gesztet, Zsadányt határolja a halastó-birodalom.Harsány alatt van a duzzasztó és vízkiemelő zsiliprendszer az új csatornába, ami táplálja a tavakat.A csatorna keresztülmegyen a Szőréten, a mélyebb fekvésű ugrai rét fölött, aztán a régi csárdánál ömlik belé a tórendszer nagy csatornájába.
Kezdetben, 1908-12-ben két mázsa halat adott a tó holdanként; 1945 tájékán három-négy mázyát, ma a már teljesen rendben levő, felújított tavakban holdanként nyolc-tíz mázsa nemes, kitenyésztett magyar tükörponty terem. Európai hírű hal ez. A kitenyésztést még Corchus Zoltán kezdte.”
Szabó Pál: Szülőföldem, Biharország
A halastavak építése
A Kis-Sárrét lecsapolása után megkezdődött a jobb minőségû földek feltörése, felszántása. A terület többi részén hatalmas puszták, legelők jöttek létre. Biharugra külterületén a láp, mocsár szeszélyes terjeszkedése következményeként a földek nagy részén vakszikkel tarkított szikes legelők alakultak ki. Valamikor 1905 és 1909 között új tulajdonosok jelentek meg Biharugra határában. Chorhus Dezső budapesti mérnök és tetvére Zoltán 300 kh. szikes legelőt vásárolt meg Bölöny Józseftől, mesterséges körgátas halastavak építése céljából.
1910-1944
A Chorhus testvérek 1910 és 1913 között építették meg az első tavakat, melyeknek Cigány, Csík, Bodor, Szilas, Ludas elnevezést adtak (a Ludas- és Csík-tó máig őrzik a hajdani mocsárvilág mélyebb fekvésű mocsaras területeinek neveit). 1939-től 1941-ig újabb tavakat építettek Zöldhalmi(1939), Emlék(1941) elnevezéssel. Később Chorhusék megvásárolták a Tisza családtól a Geszt és Biharugra között fekvő Nagy-Szík pusztát a Jankovics tóval együtt. 1943-ra elkészült az a terv, mely szerint ezen a területen több ezer hektáros halastórendszer épül. A terveiket a második világháború megakadályozta, a vásárolt területeken így csak a Nagy-sziki tavat tudták kialakítani 1944-ben. A halastavak első építési munkálatai ezzel lezárultak. Az 1910-1944 között elkészült tavakat napszámos kubikusok alakították ki kézi erővel.
1944-1962
1946-ban államosították a tógazdaságot. 1951-ben a régi Jankovics tó szomszédságba megépítik az Új-tavat, ezzel a gazdaság akkori területe 1600 ha-ra növekedett. 1952-ben megalakult a budapesti székhelyű Halgazdasági Tröszt, melynek felügyelete alatt a Biharugrai Halgazdaság “önállóvá” szerveződött. Az ezt követő néhány évben telelő tavakat létesítenek, illetve kisvasutat állítanak be a halastavakra a takarmányozás könnyítésére. 1959-ben az Ugrai halastavak szomszédságában lévő rizsföldeken (amelyet néhány helyi gazdálkodó hasznosított) megépült a Gazdák tava. A régebbi tavak elöregedése, a gépesítés hiánya és az akadozó takarmányszállítás nagy termék kiesést jelentett ebben az időben. A Zöldhalmi tavat például csak bivalyokkal tudták lehalászni a tó közepén megálló víz miatt, a helyiek ekkor nevezték el “bika-fürösztõnek”.
Nagy változást hozott akkor az állami támogatás, amelyből az eddig felmerült problémákat megtudták oldani, a halastavakat pedig a Begécsi- víztározóval ki tudták bővíteni.
1962-1967
A második tóegység területén valamikor egy falu, Begécs volt. A középkori települést a törökök váradi hadjárata pusztította el, feltehetően a Toldiak Nagyfalujával egy időben. A pusztítás után a mocsár visszafoglalta a hajdani település helyét. A folyószabályozások után nagy kiterjedésű pusztasággá formálódott a táj. A második világháború után (1950-től) a Holt-Körös víztározójaként használták, elsődleges célja volt a romániai belvizek fogadása. Ezen a területen 1962-67 között a begécsi rendszer új, számozott tavainak létrehozásával (Begécsi-víztároló), a Zsadányi Állami Gazdaság és Geszt községi állami tartalék földek területén befejeződött a halastavak építése.
Ebben az időszakban építették a tavak egy részén megtalálható betonszigeteket is, melyek a pecsenyekacsák tenyésztésére szolgáltak. Az itt tartott kacsák trágyázó szerepet is betöltöttek a halgazdálkodásban. Ma e szigetek adják az alapját a dankasirály- és a küszvágócsér- költőtelepeknek.
Forrás: Tőgye János: A Biharugrai-halastavak madárvilága Debrecen 2005. ; Mikics Péter: Vízimadarak fészkelési és vonulási idődinamizmusa a Biharugrai-halastavakon OTDK-dolgozat Szeged 2003.
HISTORY
The fish ponds in the area of Biharugra are an artificially formed fish pond system located in the northeastern corner of Békés county, which consists of two territorially distinct units – Biharugran and Begécs. With their combined area of 1,927 hectares, the lakes form the second largest fish lake system in Hungary. Biharugrai Halgazdaság kft currently produces fish on 870 ha of this.
After the change of ownership of the fishing farm in 2011, fish farming on approximately 850 ha was given a new impetus by the introduction of modern technology in harmony with the environment.
The mission of the Biharugrai Fish Farm, which has a century-old history, is to produce quality fish products by using technology based on the renewal of natural resources, while striving to promote the economic development of the region by creating jobs.
“The lake farm started in the first decade of the turn of the century (early 1900s). …it changed not only the village, but the entire land. On the one hand, the competence of the leaders… but mainly the diligence of people and the law of development attracted those parts from the territory of the neighboring villages that wanted to be a connected whole… the lake and its surroundings were bought by Zoltán Corchus, the owner of the water mill on the Rákos stream and forty acres of horticulture, like a wild land. The worst pasture of the estate became the Lake Farm, which almost overnight changed the nature and image of the entire landscape, its flora, breeding, bird life, and even the weather, since the attraction and formation of clouds can already be felt over such a large area of water. And now… three neighboring villages: Harsány, Geszt, Zsadány are bordered by the empire of fish ponds. Below Harsány there is the dam and water extraction system, with the new canal, which feeds the lakes. The canal goes through the deeper Ugra meadow, then flows into the large canal of the lake system at the old inn.
In the beginning, in 1908-12, the lake yielded four hundred kilogramms of fish per hectare; Around 1945, 6 or 8 hundred kilogramms, nowdays 14 to 18 hundred kilogramms per hectare of of noble, farmed Hungarian mirror carp are produced in the fully restored, well-maintained ponds. This is a fish with a European reputation. Zoltán Corchus started breeding.”
Szabó Pál: Szülőföldem, Biharország
Construction of fish ponds
After the drainage of the Kis-Sárrét, the breaking up and plowing of better quality land, began. In the rest of the area, vast wastelands and pastures were created. As a result of the whimsical expansion of bogs and marshes on the outskirts of Biharugra, most of the land turned into saline pastures. Sometime between 1905 and 1909, new owners appeared on the border of Biharugra. Chorhus Dezső an engineer from Budapest with his brother Zoltán purchased300 kh. of saline pasture from József Bölöny for the purpose of building artificial circular dam fish ponds.
1910-1944
The Chorhus brothers built the first lakes between 1910 and 1913, which they named Cigány, Csík, Bodor, Szilas, Ludas (lakes Ludas and Csík still keep the names of the deeper swampy areas of the former marsh world). From 1939 to 1941, new lakes were built with the names Zöldhalmi (1939) and Emlék (1941). Later, the Chorhuses bought the Nagy-Szík wasteland between Geszt and Biharugra together with the Jankovics lake from the Tisza family. By 1943, the plan, in which a several-thousand-hectares system of fish ponds would be built, had been finished. Their plans failed because of the Second World War, so they could only build the Nagy-szíki lake in 1944 on the purchased lands. The first construction works of the fish ponds were thus completed. The lakes, completed between 1910 and 1944, were created by hand by day-laborers.
1944-1962
The lake farm was nationalized in 1946. In 1951, the Új-tó (New-lake) was built next to the old Jankovics lake, which increased the area of the farm to 1,600 ha. In 1952, the Budapest-based Halgazdasági Tröszt (fishing association) was founded, under whose supervision the Bihaugra Fish Farm became “independent”. In the following few years, wintering ponds were established and a small railway was set up by the fish ponds to facilitate feeding. In 1959 the Farmers’ Lake was built on the rice fields adjacent to the Ugra fish ponds (used by some local farmers). The aging of the older ponds, the lack of mechanization and the halting feed delivery caused a large loss of product at this time. Lake Zöldhalmi, for example, could only be fished with buffaloes because of the stagnant water in the middle of the lake, and the locals then named it the “bull-water”.
A big change was brought about by the state support, from which they were able to solve the problems that had been arisen until then, and the fish ponds were expanded with the Begécs reservoir.
1962-1967
Once there was a village, called Begécs, in the area of the second lake unit. The medieval settlement was destroyed by the Turks’ campaign in Várad area, presumably at the same time as the Great Village of the Toldi family. After the destruction, the swamp reclaimed the site of the former settlement. After the river regulations, the landscape turned into a vast wasteland. After the Second World War (from 1950) it was used as a reservoir for the river Holt-Körös, its primary purpose was to receive Romanian inland waters. In this area between 1962-67, with the creation of the new, numbered lakes of the Begécs system (Begécs reservoir), the construction of fish ponds was completed in the state reserved lands of Zsadányi State Farm and Geszt commune.
During this period, the concrete islands in some of the lakes were also built, which were used for breeding ducks. The ducks having kept here also played a fertilizing role in fish farming. Today, these islands form the basis of the black-headed gull’s and Common Tern’s breeding colonies. Source: János Tőgye: Bird life of the Biharugrai fish ponds, Debrecen 2005. ; Péter Mikics: Time dynamism of nesting and migration of waterfowl in Biharugrai fish ponds OTDK thesis Szeged 2003.